Magyarországi Vállalkozások Érdekvédelmi és Támogatói Szövetségének Alapszabályzata

Módosult 2007. december 15.

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1. 1. A Szövetség neve, székhelye, jogállása

1.1.1. A Szövetség neve:

Magyarországi Vállalkozások Érdekvédelmi és Támogatói Szövetsége (rövidítve: MAVÉT).

1.1.2. A Szövetség székhelye:

1026 Budapest, Fenyves utca 2.

1.1.3. A Szövetség a Magyar Köztársaság Alkotmányának 3.§-a, illetve a szövetségek működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. Törvény alapján működő tulajdonosi és vállalkozói érdekvédelmet ellátó országos társadalmi szervezet.

1.1.4. A Szövetségnek jogában áll, hogy az érdekképviselet és az érdekegyeztetés nemzetközi intézményrendszerébe való bekapcsolódása végett külföldön képviseleti joggal rendelkező irodát hozzon létre.

 

1.2. A Szövetség célja és feladatai

1.2.1. A Szövetség célja: A Szövetség a gazdálkodó szervezetek, valamint ezek szövetségeinek, egyesületeinek, vállalkozásainak, alapítványainak általános érdekképviseletét látja el Magyarországon és az EU-n belül. Tevékenysége során a Szövetség képviseli a Magyarországon működő vállalkozók és vállalkozások érdekeit. Kiemelt figyelemben részesítve a mikro- és kisvállalkozásokat.
A Szövetség független a politikai pártoktól, mozgalmaktól, de azokkal együttműködésre törekszik. Együttműködik a szakszervezetekkel, társadalmi és gazdasági szervezetekkel és az illetékes kormányzati szervekkel.

1.2.2. A Szövetség feladatai:

• A tagságot érintő általános képviselet az országos és helyi döntéshozó fórumok előtt;

• A hazai vállalkozások EU-s integrációjának elősegítése;

• Közvetlen kapcsolatot tart országos és helyi szinten az érdekegyeztető fórumok más résztvevőivel, a gazdasági kamarákkal;

• Általános jelleggel, rendszeresen tájékoztatja a tagokat a hatályos szabályi változásokról;

• Koordinálja a szakmunkásképzést és a felnőttképzést, átképzést, ennek érdekében az illetékes szerveknek javaslatokat tesz;

• Kiemelt figyelmet fordít az elmaradt térségek gazdasági felzárkóztatására a térség vállalkozásain keresztül;

• Elősegíti, hogy a tagok vitás ügyeiket társadalmi úton, érdekeik egyeztetésével oldják meg;

• A Szövetség saját tevékenységéről és szakmai kérdésekről kiadványokat, sajtótermékeket ad ki, fórumokat teremt felhasználva az elektronikus és írott sajtó, és a médiák lehetőségeit;

• Tagjai számára különböző ingyenes és térítéses üzleti szolgáltatásokat nyújt;

1.2.3. A Szövetség gazdasági, vállalkozási tevékenységet csak másodlagos jelleggel, a cél megvalósítása érdekében folytat;

1.2.4. Feladatainak megvalósítására gazdálkodó (szolgáltató, stb.) szervezetet hozhat létre;

1.2.5. A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenység a pártpolitikai tevékenység, valamint országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása.

 

 

2. TAGSÁGI VISZONY

Választott tisztségviselő jogosultságát és kötelezettségét másra nem ruházhatja át.

 

2.1. A Szövetség tagjai

2.1.1. Rendes tag (továbbiakban: tag)

A Szövetségnek - az önkéntesség elve alapján - rendes tagja lehet minden Magyarországon nyilvántartásba vett egyéni vállalkozó, illetve bármely jogi és nem jogi személyiségű gazdasági társaság, szövetkezet, aki, illetve amely a Szövetség Alapszabályát elfogadja és a részére megállapított tagdíj megfizetését vállalja. A Szövetség tagja lehet továbbá minden társadalmi szervezet, melyet az előzőekben meghatározott jogi és természetes személyek hoztak létre, illetve amelyeknek tagságát az Elnökség elfogadja.

2.1.2. Pártoló tag

A Szövetségnek pártoló tagja lehet minden bel- és külföldi jogi és nem jogi személyiségű vállalkozás, amely a Szövetség céljaival egyetért, azt támogatja.

 

2.2. A tagsági viszony keletkezése

2.2.1. A tagfelvételi kérelmet az Elnökséghez kell benyújtani.

2.2.2. A tagsági viszony keletkezésének feltétele, hogy a jelentkező a Szövetség Alapszabályát elfogadja és részéről a tagdíjfizetés rendje szerint befizetendő  éves tagdíjat a Szövetség részére megfizesse. A tagsági viszony keletkezésének napja az a nap, amikor a tagdíj a Szövetség pénzforgalmi számláján, vagy házi pénztárában jóváírásra került és a tagfelvételt az Elnökség jóváhagyta. A tagfelvételt elutasító Elnökségi határozat ellen a kézhezvételtől számított 3o napon belül a Szövetség Titkárságán írásban benyújtott és a elnökséghez címzett fellebbezéssel lehet élni.

2.2.3. A tagokról a Szövetség központi nyilvántartást vezet.

 

2.3. A tagsági viszony megszűnése


2.3.1. A tagsági viszony megszűnik:
• a tag kilépésével a kilépés bejelentésének napján az elnökségnek benyújtott írásbeli lemondó (kilépő) nyilatkozata alapján,
• a tag halálával, illetve a tag jogutód nélküli megszűnésével (a halál, illetve jogutód nélküli megszűnés napján),
• a tag törlésével szűnik meg a tagsági viszony, amennyiben a tag az éves tagdíjat évente – írásos felszólítás ellenére – nem fizeti meg, a harmadik hivatalos felszólításban kikötött befizetési határidő lejártával,
• a tag kizárásával (a kizárást kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján).

2.3.2. Az Elnökség a tagok sorából kizárhatja azt, aki:
a Szövetség Alapszabályát megsérti vagy a Szövetség céljait veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy magatartásával a Szövetségnek erkölcsi vagy anyagi kárt okoz. A kizáró határozat ellen - a kézbesítését követő 15 napon belül - a tag a Szövetség Ellenőrző Bizottságához címzett és a Titkársághoz benyújtott fellebbezéssel élhet. E fellebbezésnek a határozattal szemben halasztó hatálya van. Az Ellenőrző Bizottság döntése ellen a tag a Szövetség Közgyűléséhez fordulhat fellebbezéssel, ennek azonban halasztó hatálya nincs.

 

2.4. A tag jogai

2.4.1. A tag jogosult a Közgyűlésen részt venni, és szavazati joggal rendelkezik.

2.4.2.

2.4.3. A tag jogosult rendszeres tájékoztatást kapni a Szövetség tevékenységéről, és jogosult részt venni a Szövetség által szervezett valamennyi rendezvényen, azokon véleményének hangot adni, javaslatot tenni.

2.4.4. A tag jogosult a Szövetség szolgáltatásainak igénybevételére.

2.4.5. A tag jogosult intézkedéseket, eljárásokat kezdeményezni.

2.4.6. A tag javaslatot és indítványt intézhet a Szövetség tisztségviselőihez, testületeihez.

2.4.7. A tag érdekeinek veszélyeztetése, sérelme esetén jogosult a Szövetségtől védelmet kérni.

 

2.5. A tag kötelezettségei


2.5.1. A tag köteles betartani a Szövetség Alapszabályát.

2.5.2. A tag köteles önként vállalt feladatainak maradéktalanul eleget tenni.

2.5.3. A tag köteles a szövetségi tagdíjat befizetni.

2.5.4. A tag köteles minden olyan információt a Szövetség rendelkezésére bocsátani, amely annak működése szempontjából jelentőséggel bír- és nem képezi üzleti titok tárgyát, illetve amely a szavazati jog (mandátum) és a tagdíj mértékének megállapításához szükséges.

2.5.5. A tag köteles etikus vállalkozói magatartást tanúsítani.

2.5.6. Az a tag, aki tagdíját annak esedékességekor, illetve ezt követő írásbeli felszólítás ellenére nem rendezi, ezzel kizárja magát a Szövetség szolgáltatásaiból. A nem fizető tag tisztséget nem tölthet be.

 

2.6. A pártoló tag jogai és kötelezettségei

A pártoló tagra a tag jogai és kötelezettségei vonatkoznak az alábbi eltérésekkel:

• a szövetség működtetésében szavazati és választási, választhatósági joggal nem vehet részt
• a Szövetség Közgyűlésén tanácskozási joggal vehet részt
• tisztségre nem választható
• tagdíjat felajánlott összegben fizet
• valamint nem illetik meg a 2.4.5. és 2.4.6. pontokban felsorolt jogosultságok

2.7. A tagdíj mértéke

A Szövetség kiadásainak fedezésére elsődlegesen a tagdíjbevételek szolgálnak. A tagdíj mértéke:
• A belépés vagy megszűnés időpontjára tekintet nélkül a tagdíj mértéke a tárgyévben:
75 ezer forint
A tagdíj minden évben a belépés napján esedékes és a Szövetség Titkársága által kibocsátott számla alapján fizetendő. Év közben belépő tag esetén a Belépési Nyilatkozat alapján kibocsátott számla szerint kell a tagdíjat megfizetni.

 

 

3. A SZÖVETSÉG SZERVEI ÉS TAGOZÓDÁSA

 

3.1. Közgyűlés
3.2. Elnökség
3.3. Ellenőrző Bizottság
3.4. Titkárság

3.1. Közgyűlés

A Közgyűlés a Szövetség legfelsőbb döntéshozó szerve, melyet a tagok összessége alkot szavazati joggal a rendes tagok vesznek részt. Minden rendes tag egy szavazattal rendelkezik.
A Közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt, (ha egyébként szavazati joggal nem rendelkeznek):
• az állandó, vagy eseti bizottságok képviselői (vezetői),
• a Szövetség főtitkára és a rendes tagszövetségek főtitkárai,
• pártoló tagok,

3.1.1. A Közgyűlés hatáskörébe  tartozik:

• a Szövetség Alapszabályának megállapítása,elfogadása és módosítása,
• az éves költségvetés meghatározása
• az elnökség, mint ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának az elfogadása
• az elnökség tagjainak és tisztségviselőinek megválasztása és visszahívása
• a feloszlás, illetve más társadalmin szervezettel történő egyesülés kimondása
• döntés mindazokban az ügyekben, melyeket az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal
• döntés a Szövetség stratégiai kérdéseiben,
• döntés a Szövetség vagyoni ügyeiben (1o millió Ft feletti értékben),
• döntés a Szövetség által, vagy részvételével történő vállalat, vagy gazdasági társaság alapítása kérdésében, alapítvány létrehozása, illetve alapítványban való részvétel tárgyában (2 millió Ft feletti értékben),
• az Ellenőrző Bizottság jelentésének elfogadása,
• a tagdíjfizetés rendjének és mértékének megállapítása,
• a Szövetség más szervezettel való egyesülésének, szétválásának, más szervezethez való csatlakozásának elhatározása, vagy megszüntetésének kimondása,
• a Szövetség nemzetközi szervezeti tagsága tárgyában hozott döntés,
• döntés a Közgyűlés hatáskörébe tartozó fellebbezésekről,
• Közgyűlés meghirdetése és összehívása.

 

3.1.2. A közgyűlés működési rendje

A Közgyűlést írásban szükség szerint, de legalább évenként egyszer össze kell hívni. A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha a tagok 1/5-e írásban azt az Elnökségnél indítványozza az ok és a cél megjelölésével, az Ellenőrző Bizottság kezdeményezése alapján, továbbá bírósági határozat alapján. A Közgyűlést az Elnökség bármikor összehívhatja a hely, az időpont és a napirend közlésével.

A meghívót a napirendi pontok feltüntetésével valamennyi résztvevőnek meg kell küldeni, a Szövetség tagjait a Közgyűlés összehívásáról a Szövetség honlapján, elektronikus levél útján tájékoztatni kell.

Közgyűlés a Szövetséget érintő valamennyi kérdésben jogosult dönteni. A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező megjelent tagok az összes lehetséges szavazat 5o %-ával plusz 1 szavazattal rendelkeznek.

A határozatképtelen közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében újbóli összehívás esetén a jelenlévők létszámára való tekintet nélkül határozatképesnek tekinthető, amennyiben az eredeti meghívóban felhívják a tagok figyelmét a távolban maradás következményeire.

A szövetség határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza.

A szövetség tisztségviselőit a jelenlévő tagok a meghívóban meghirdetett módon nyílt vagy titkos szavasással választja meg.

 

 

3.2. Elnökség

A szövetség ügyintéző és képviseleti szerve.

• Az Elnökség a Közgyűlés által választott Elnökből, alelnökből és 2 társelnökből áll.
• Az elnökségi tagok mandátuma a megválasztásuktól számított 5 évre szól.

3.2.1. Az Elnökség kizárólagos hatásköre
• két közgyűlés között vezeti, irányítja a szervezetet, végrehajtja a közgyűlés döntéseit
• a Szövetség Közgyűlési beszámolójának előterjesztése,
• nemzetközi szerződések jóváhagyása,
• állandó vagy eseti bizottságok létrehozása; a bizottságokat az Elnökség által felkért szakemberek vezetik, akik meghatározzák a bizottság tagjait,
• döntés a Szövetség vagyoni ügyeiben 2 millió Ft értékhatár felett (1o millió Ft értékhatárig),
• a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyása és módosítása,
• döntés tagfelvételről és tag kizárásáról.

 

3.2.2. Az Elnökség összehívása és működése
• Az Elnökséget a Tagok által, saját körükből megválasztott Elnök hívja össze a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével elektronikus levél útján.
• Az Elnökség feladatainak ellátásáról a Közgyűlést rendszeresen tájékoztatja. Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenként ülésezik.
• Az Elnökség ülésein a Szövetség Elnöke elnököl.
• Az Elnökség határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele jelen van.
• Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, általában nyílt szavazással hozza.
• Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
• A határozatokat évente arab sorszámmal kezdődően kell írásba foglalni és a Szövetség honlapján megjelentetni.
• Az Elnökség ülésére az Ellenőrző Bizottság Elnökét, alelnökét, és a Főtitkárt tanácskozási joggal meg kell hívni.

 

3.3. Ellenőrző Bizottság

A bizottság 2 főből áll (elnök, alelnök), melyeket a szövetség tagjai közül egyszerű szótöbbséggel választanak, mandátumuk 5 évre szól.
• ellenőrzi a költségvetés végrehajtását, a Szövetség pénzügyeit, gazdálkodását,
• figyelemmel kíséri és ellenőrzi a Szövetség alapszabály szerinti munkáját, működését, a közgyűlés, az Elnökség működésének és határozatainak jogszerűségét,

• Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja a Szövetség bármely szervének ülésén tanácskozási joggal vehet részt.

• Az Ellenőrző Bizottság munkáját valamennyi testület és a Szövetség tagjai támogatni kötelesek.

• Az Ellenőrző Bizottság munkájáról évente köteles beszámolni a Közgyűlésnek.

• Az Ellenőrző Bizottság elnökét, alelnökét és  és tagjait a Szövetség ügyeiben intézkedési jog nem illeti meg.

 

3.3.1 Ellenőrző bizottság működési rendje

Az ellenőrző bizottság ülését írásban szükség szerint, de legalább félévenként össze kell hívni. Az ülést az ellenőrző bizottság elnöke, alelnöke és a szövetség elnöke bármikor összehívhatja a hely, az időpont és a napirend közlésével.

A meghívót a napirendi pontok feltüntetésével valamennyi résztvevőnek meg kell küldeni, elektronikus levél útján tájékoztatni kell.

Az ülés határozatképes, ha a bizottság elnöke, alelnöke és a szövetség 2 alapító tagja (nem elnökségi tag) jelen van.

A bizottság határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza.

A bizottság tisztségviselőit a közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel választja meg.

3.4. Titkárság

 

3.4.1. A Titkárság dolgozói a Szövetséggel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló munkatársak. A Titkárság döntés-előkészítő, operatív ügyintéző, és végrehajtó szervezet, mely a Szövetség folyamatos és szakszerű működését hivatott biztosítani. Gondoskodik a közgyűlés, az Elnökség és az Ügyvezető Elnökség határozatainak előkészítéséről és végrehajtásáról.

3.4.2. Szervezi a tagok véleményeinek és javaslatainak összehangolását, majd gondoskodik azoknak az illetékes testületekhez, szervezetekhez történő továbbításáról.

3.4.3. Előkészíti a Szövetség éves tevékenységéről szóló közgyűlési előterjesztést.

3.4.4. Évente beszámol a Szövetség gazdálkodásáról a Közgyűlésnek.

3.4.5. A Titkárság munkatársai felett a munkáltatói jogokat a főtitkár gyakorolja. A főtitkár eseti vagy tartós akadályoztatása esetén a főtitkár helyettes, hiányában az elnök helyettesíti.  A főtitkár helyettes a főtitkár helyettesítésén kívül rendszeres feladatként ellátja az országos testületi ülések, összejövetelek technikai szervezési feladatait, továbbá a Szövetség szolgáltató irodáinak irányítását és ellenőrzését.

3.4.6. A munkavégzésre irányuló, más jogviszonyban álló munkatársak közvetlen irányítását a Főtitkár gyakorolja.

4.1 A SZÖVETSÉG TISZTSÉGVISELŐI

 

• a Szövetség Elnöke
• a Szövetség Alelnöke
• az Elnökség tagjai: társelnökök
• az Ellenőrző Bizottság elnöke, alelnöke
• a Szövetség Főtitkára és Főtitkár helyettese

 

4.1.1. A Szövetség Elnöke

• Ellátja a Szövetség teljes jogú képviseletét.
• Az Alapszabály keretei között koordinálja a Szövetség különböző testületeinek munkáját a társelnökökkel való munkamegosztás alapján, együttes döntésük szerint.

• Az Elnök hívja össze a Közgyűlést, az Elnökség üléseit és meghatározza napirendjeiket.
Az Elnököt akadályoztatása esetén az általa felkért, az ügy szerint illetékes társelnök, felkérés hiányában a főtitkár helyettesíti.
Az Elnök gyakorolja a Főtitkár felett a munkáltatói jogokat.

 

4.1.2. Társelnökök

• Feladatuk az Elnök és a Társelnökök közötti egyeztetett döntés alapján meghatározott munkamegosztásnak megfelelő tevékenység.

4.1.3. Az Ellenőrző Bizottság Elnöke
• Az Ellenőrző Bizottság elnökének feladata az Ellenőrző Bizottság tevékenységének koordinálása.
• Az Ellenőrző Bizottság elnökének akadályoztatása esetén az elnök jogkörét a Bizottság alelnöke látja el.

 

4.1.4. A Főtitkár

• gondoskodik a Közgyűlés, az Elnökség határozatainak előkészítéséről és végrehajtásáról
• a Szövetség tevékenységének és a Titkárság működésének felelős irányítása,
• a Szövetség képviselete az elnök, illetve az elnökség felhatalmazása alapján
• a Titkárság dolgozói tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlása,
• a Szövetség gazdálkodásának irányítása a Közgyűlés által jóváhagyott éves költségvetésnek megfelelően,
• döntés a 2 millió Ft értékhatárt el nem érő gazdasági ügyekben.

4.1.5. A Választott tisztségviselők megbízatása megszűnik

• mandátumuk lejártával,
• lemondással (saját elhatározásból),
• visszahívással (a választásra jogosult fórum döntése alapján),
• a közügyektől eltiltó jogerős bírói ítélettel,
• ha azon gazdasági társaság tagsági viszonya megszűnik, melynek alkalmazottja, tulajdonosa
• természetes személy tag esetén a tag halálával
• természetes személy tag esetén vállalkozása tagsági viszonya megszűnésével.

 

4.1.6. A Szövetség képviselete

• A Szövetséget az  elnök képviseli. 
• Szükség szerint esetenként, vagy az ügyek meghatározott fajtáiban a Szövetséget - felhatalmazás alapján - más társelnök és a főtitkár együttesen képviselhetik.
• Bankszámla felett Önálló rendelkezési joga van az elnöknek.
• Az elnök akadályoztatása esetén a bankszámla felett rendelkezési joga a főtitkárnak és az egyik társelnöknek együttesen van.

 

4.2. Összeférhetetlenségi szabályok

A Tisztségviselők összeférhetetlenségére az 1989. évi II-es tv. (Etv.) 8. § (1) bekezdésében foglaltak irányadóak.
A szervezet ügyintéző és képviseleti szervének bármely magyar állampolgár, továbbá letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár tagja lehet, amennyiben a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.

 

 

 

4.3. A Szövetség gazdálkodása és vagyona

 

4.3.1. A Szövetség gazdálkodását az Elnökség szabályozza.
4.3.2. A Szövetség vagyona a tagok által fizetett tagdíjakból, az állami költségvetésből juttatott támogatásból, az állam által ingyenesen átadott ingatlanokból, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és magánszemélyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján magánszemélyek hagyatékából képződik.
4.3.3. A tagdíj fizetésének módját és mértékét az Országos Elnökség határozza meg.
4.3.4.  A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.
4.3.5. Ha a Szövetség jogutódlással szűnik meg, vagyona a jogutód szövetség tulajdonába kerül.
4.3.6. Szétválás, kiválás esetén a vagyon megosztásának arányát és módját az Elnökség határozza meg.
4.3.7. Ha a Szövetség jogutódlás nélkül szűnik meg, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát a tagok között kell megosztani.
4.3.8.  A Szövetség köteles minden év április 30-ig az előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót /zárszámadást/ a Magyar Közlönyben - a Ptk. mellékletében meghatározott minta szerint - közzétenni.
4.3.9 A Szövetség bankszámlája felett a  szövetség Elnöke, ennek hiányában a szövetség Főtitkára és az  Elnök által kijelölt további egy személy együttesen jogosultak.
4.3.10.  A Szövetség működéséről a külön jogszabályok előírásai szerint üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével az elnökség a Szövetség gazdálkodásáról a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

 

5. Értelmező és vegyes rendelkezések

5.1  A szövetség tevékenysége a Magyar Köztársaság területére terjed ki, szervezeti rendszere: központi szinten épül fel.
5.2 A tagoknak az Alapszabály által nem érintett kérdésekben a Magyar Polgári Törvénykönyv és a szövetségekről szóló  rendelkezései, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
5.3 A tagoknak, a pártoló tagoknak, a tiszteletbeli tagoknak a tagsággal összefüggő, egymás közötti, valamint a tagok, a pártoló tagok és a szövetség közötti perekben, jogvitákban a szövetség székhelye szerint illetékes bíróságnak van kizárólagos illetékessége a döntéshozatalban.
5.4 Szavazategyenlőség esetén a testület elnökének a szavazata dönt.


6. Hatálybalépés

6.1 Ez az Alapszabály az elfogadás napján lép hatályba. 
6.2 Az Alapszabályt az elfogadástól számított 30 napon belül meg kell küldeni valamennyi testületi tagnak. A küldés módja az e-maillel rendelkezők részére elektronikus úton, ezek hiányában posta útján történik.
6.3 A szövetség egyéb határozatait azok elfogadását követő 30 napon belül ki kell függeszteni a szövetség hivatalos honlapján.

A módosított Alapszabályzatot a MAVÉT elnöksége a 2007 december 15. napján megtartott ülésén fogadta el.